A túlélési lánc működésének nagyon fontos eleme a prevenció. Minél fejlettebb egy társadalom annál nagyobb energiát, időt, anyagi erőforrást fektet a megelőzésbe. Ez a leghatékonyabban megtérülő erőforrás.
Didaktikai aspektusból három szintjét különböztetjük meg a balesetmegelőzésnek:
1. A Baleset Konkrét Megelőzése
A gyermek korának nem megfelelő tevékenységek korlátozása, a balesetveszélyes helyzetek elkerülése. Például: biztonsági rácsok, védőfelszerelések használata.
2. A Sérülés Megelőzése
Ha tudjuk, hogy balesetveszélyes a tevékenységünk – közlekedés, kerékpározás, sí, korcsolya, lovaglás, egyéb sportok – akkor egyéni védőfelszerelésekkel az esés nem, de a sérülés megelőzhető. Például: gyermekülés, bukósisak használata.
A sérülések megelőzésének új lehetősége – elsősorban sportolóknál –, ha az edzésmódszertan részeként az izomegyensúly fejlesztését, proprioceptív tréninget, talajfogási stratégiákat, esési mintákat is oktatnak.
3. A Sérülés Következményeinek Megelőzése
Korszerű, széles körben ismert elsősegélynyújtási ismeretekkel és hatékony baleseti-sürgősségi ellátással. Ha sem a balesetet, sem a sérülést nem tudtuk megelőzni, akkor a sérülés következményeit kell hatékonyan kezelnünk. Például: a félrenyelés miatt hirtelen légútvesztett gyermekek megfelelő légúti idegentest algoritmus szerinti elsősegélye megelőzheti a hipoxiát, a tragédiát.
